Lakat - Boldog életet... <br /><br />Augusztus végén a nyár búcsút int, <br />Már nincsenek olyan melegek kint. <br />A hőség is csupán már távoli emlék, <br />Mint az álom is amiben hinni szeretnék... <br /><br />Mihez kezd ekkor egy balatoni lány?! <br />Ki napsütés nélkül csupán egy árny... <br />Kinek szívében épp ettől lüktet a fény, <br />Ki ettől egy igazi szeretetlény... <br /><br />Őt mindenki szereti...az anyja, a bátyja, <br />Pedig Ő csupán csak önmagát látja... <br />Most is csak miatta zúg a nagy harang, <br />Hiszen épp születésnapja van... <br /><br />Hát, mit is írjak Neked most Évi?! <br />Hisz léted a pillanat emlékét idézi... <br />Még az ünneplő mosolyod is magadra öltöd, <br />S naná, hogy-e napodat sem velem töltöd... <br /><br />Egy ideje már unom ezt a gyermeteg játékot, <br />Épp ezért sem kapsz most drága ajándékot... <br />Pedig kinéztem Neked egy szuper kis könyvet, <br />De ilyet nem olvasol, hisz Facebook-ot könnyebb. <br /><br />S ha az életed komolyan nem erről szólna, <br />Amit karácsonyra vettem már kiolvastad volna. <br />És a dühödet is meglásd, majd rajtam olthatod, <br />Hát, nem ciki: Még ezt is most Facebook-on olvasod?! <br /><br />Talán sokkolt ez most mert nem ilyesmit vártál, <br />De mostanság Te is rosszabb voltál a vártnál... <br />Hisz örömöt sem tudok már okozni Neked, <br />Mert bármit látok másképp: Támadásnak veszed. <br /><br />De ez a nap Rólad szól, ma nem én számítok, <br />Bár jó ideje tényleg már senkit sem ámítok... <br />Te is csupán magad és néhány bolondot, <br />Míg lelked zugaiban félholtan bolyongok. <br /><br />Mit is kívánhatnék, ha már hiába kívánlak, <br />Hisz otthon majd úgyis kincsekkel kínálnak. <br />Majd megfejtik életed és megoldják helyetted, <br />„Te ezt a csóró lúzert, komolyan szeretted?!" <br /><br />Most mondjam én is azt, hogy: „Boldog Szülinapot"?! <br />De ettől még az álmodat készhez nem kapod... <br />S mire mennél amúgy is csak egy boldog nappal?! <br />Kívánok én inkább abból száz kalappal! <br /><br />Minden titkos álmod válhasson valóra, <br />S ne csak, hogy költözzek már az első szóra... <br />És bár az élet szép, de sajnos igencsak véges, <br />Hát, kívánom, hogy legyél újra egészséges! <br /><br />Hogy mosolyoghass tényleg ennél kicsit többet, <br />Nem zavar majd ne félj, senkit ez a többlet! <br />S jusson eszedbe majd a konyha felé menet: <br />„Mi lett ebből basszus?! Úristen! Döbbenet...!" <br /><br />Tizenhárom versszak talán elég ajándékként, <br />Így is túl vastag lesz majd söralátétként... <br />De most még a múzsa szerepét igencsak élvezed, <br />Mit is írhatnék még...BOLDOG ÉLETET! <br /><br />- lakat -
