A 9 éves Krisztinka és szülei azonnal elmenekültek a Krím félsziget orosz megszállása után. Most azt mondja, sok barátja és a nagyszülei is a bekebelezett területen maradtak, de Ukrajnában nagyobb biztonságban érzi magát. A család nem fogadta el a felkínált orosz állampolgárságot, eladták szimferopoli lakásukat és Kijevben kerestek albérletet.<br /><br />Krisztinka édesanyja, Natalia szerint nagyon sokan menekültek el a félszigetről. Néhányan szanatóriumokban, családügyi központokban húzzák meg magukat. Natalia férje azonban úgy érzi, saját bajukkal nem terhelhetik az államot, ezért maguk kerestek megoldást a problémáikra.<br /><br />Kevesen tudnak valóban letelepedni, az állam a menekültek alig negyedének tud lakhatást biztosítani.<br /><br />Olga Szkripnyik emberi jogi aktivistaként dolgozik és az egyik szerzője a menekültek jogait védő törvénytervezetnek, amelyet hétfőn, október 20-án fogadott el a kijevi parlament. Ezek alapján az államnak legalább fél évig kell átmeneti szállást biztosítania. A törvény egyszerűsíti a menekültek támogatását, munkanélküli ellátását is.<br /><br />Olga nagy könnyebbségnek nevezi, hogy a donbaszi régióból érkezett munkakeresőknek ezentúl nem kell visszamenniük a fegyveres konfliktus területére, hogy kikérjék a szükséges igazolásokat, hanem egyszerűsített adminisztráció vonatkozik rájuk.<br /><br />A kijevi képviselők csak azokat a passzusokat nem szavazták meg, amelyek a földvásárlás esetén a helyiekkel azonos jogokat biztosítottak volna a menekülteknek, illetve a külföldi felajánlásokhoz hasonlóan adómentessé tették volna a belföldről kapott segélyeket is.<br /><br />Nincsenek pontos adatok a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta otthonukat hátrahagyó emberek számáról. A szeptemberi becslések szerint a Krímből, valamint Donyeck és Luhanszk megyéből 256 ezren menekültek Ukrajna és 2 millióan Oroszország belsőbb területeire.
