2013. április 22-én Giorgio Napolitano másodszor tette le az esküt, miután újraválasztották az olasz köztársaság elnökének. Történelmi szavazás volt. A parlament 5 forduló után sem tudott elnököt választani. Napolitano elfogadta a jelölést, mert mint mondta, felelősséggel tartozik a nemzetnek. <br /><br /> Két hónappal korábban, a februári parlamenti választások után patthelyzet alakult ki. <br />Az euróválság kellős közepén Olaszország politikailag megbénult. Napolitano gyakran szembesült ilyen helyzettel két ciklusa alatt. <br /><br /> A jogot végzett Napolitano az Olasz Kommunista Párthoz csatlakozott. 1953-ban választották először képviselővé, 1963-ig volt tagja az alsóháznak, majd 1968-tól 1996-ig folyamatosan, amikoris belügyminiszterré nevezte ki Romano Prodi.<br /><br /> Az Európai Parlament volt a második otthona. Először 1989-től 1992-ig, majd 1999-től öt évig dolgozott Strasbourgban. Az Intézményi Ügyek Bizottságának elnöke volt 2004-ig.<br /><br /> Elődje, Carlo Azeglio Ciampi államfő örökös szenátorrá nevezte ki 200
