Az eurozóna legfőbb problémája maga a közös valuta – mondja Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász szerint a monetáris uniót nem kellett volna a ma ismert formájában létrehozni, ez a kísérlet az elejétől kudarcra volt ítélve. A Világbank volt vezető közgazdászával Oleksandra Vakulina készített interjút <br /><br /> Euronews: – A legutóbbi könyvének címe: „Az euró, avagy hogyan veszélyezteti a közös valuta Európa jövőjét”. Van rá mód, hogy megmentsük és felvirágoztassuk a monetáris uniót? <br /><br /> Joseph Stiglitz: – Én azt hiszem, van. De ehhez létre kell hozni bizonyos intézményeket, mint a közös betétbiztosítási rendszer. Kell egy közös rendszer a nehézségekkel küzdő bankok problémáinak megoldására. A tartozások közösségivé tételére van szükség valamilyen formában, mondjuk eurókötvény formájában. Meg kell változtatni az Európai Központi Bank működését, hogy ne csak az inflációra összpontosítson, hanem a növekedésre, a foglalkoztatásra és a pénzügyi stabilitásra is. Egy közös szolidaritási alapra van szükség a munkanélküliség finanszírozására és az eurozóna más ciklikus igényeinek kielégítésére. Vannak ezek a reformok, amelyeket még csak különösebben radikálisnak sem lehet nevezni. Kérdés, hogy a politikusoknak nem túl radikálisak-e. Illetve az is fontos, hogy ezeket nagyon gyorsan kellene bevezetni. <br /><br /> – Mennyi időnk van erre? <br /><br /> – Erre nincs egy mágikus szám, de az világos, hogy Európa nagyon kockázatos politikai stratégiát választott, és ezzel az a baj, hogyha valaki sokat táncol a kötélen, jó esélye van rá, hogy leesik. Egy évvel ezelőtt volt az utolsó görög válság, de ahogy megoldották, az gyakorlatilag további hanyatláshoz vezetett Görögországban. <br /><br /> A megszorítások szinte soha nem működnek<br /><br /> – Tavaly volt egy népszavazás, és láttuk, hogy a többség elutasította a további megszorításokat. <br /><br /> – 62 százalék. <br /><br /> – Egy évvel a népszavazás után Görögország még mindig válságban van. <br /><br /> – A helyzet sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Mindez csak azért, mert ragaszkodtak a további megszorításokhoz, és ez kiszámíthatóan a gazdaság további hanyatlásához vezetett. <br /><br /> Joseph Stiglitz<br /><br /> Joseph Stiglitz 2001-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat.<br /> A 73 éves professzor a Columbia Egyetemen tanít<br /> Volt a Világbank elnökhelyettese és vezető közgazdásza is<br /> 1993 és ’95 között a Clinton-adminisztrációnak adott gazdaságpolitikai tanácsokat<br /> Az OECD gazdasági teljesítményt és társadalmi fejlődést összehasonlítható számok alapján mérni próbáló szakértői csapatának tagja<br /><br /> A Roosevelt Intézet vezető közgazdásza<br /><br /> – Ön szerint szükség van még megszorításokra?<br /><br /> – A megszorítások veszélyesek. Nem hogy nincs rájuk szükség, kifejezetten károsak az európai tagállamok gazdaságaira. A megszorítások szinte soha nem működnek. <br /><br /> – A tavalyi népszavazást sokan úgy értelmezték, hogy a görögök nemet mondtak az eurozónára, sőt az Európai Unióra. Ön szerint Görögország jobb eséllyel szállna szembe a krízissel, ha kilépne az eurozónából? <br /><br /> – Igen ezt gondolom. Ahogy telik az idő,
