Mahmud fél éve él ebben a menekülttáborban biztonságban családjával, miután megszökött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet uralma alatt sínylődő iraki Moszulból.<br /><br /> Két év után vállalta a kockázatot 4 gyermekével és feleségével, hogy elmenekül a városból. Kálváriájukat a francia televízió mutatta be.<br /><br /> Idén áprilisban az éj leple alatt vágtak neki a veszélyes útnak. Egy aknamező választotta el őket a pesmergák táborától. A cél már csupán karnyújtásnyira volt tőlük…<br /><br /> - Egy árkon másztunk át, amit a dzsihadisták ástak – meséli a kisfiú, Amar. Anyám, apám és a testvéreim mellettem lépkedtek, amikor robbanás történt és elsötétült minden.<br /><br /> Egy taposóakna volt. Amar túlélte, de elvesztette mindkét szeme világát.<br /><br /> A kistestvére, Salun szintén súlyosan megsebesült. Repesz fúródott a gyomrába. A két és fél éves fiúcskát egy pesmerga katona mentette ki az aknamezőről. – Megműtötték, eltávolították innen a repeszdarabot. Ő egy igazi hős! – mondja az apa.<br /><br /> Csoda, hogy nem veszítettek el senkit, még teljes a család. Az anya azt mondja, tisztában voltak a veszélyekkel, de úgy érezték, nincs más választásuk, így nekivágtak.<br /><br /> - Kegyetlen lelki és testi terrornak voltunk kitéve Moszulban – meséli. A nők ki sem mozdulhattak a házból a niqab viselése nélkül. A nőknek nincs szavuk, sem joguk a dzsihadisták társadalmában.<br /><br /> A közelmúlt emléke még mélyen felkavaró…<br /><br /> - Kutyák ezek – fakad ki Amar. Ha nem mész velük óránként imádkozni, egyszerűen kihajtanak a mecsetbe. Nem lehet elbújni, elfutni előlük. Akinek nem elég hosszú a szakálla, kivégzik. De bárkit, bármilyen ürüggyel kivégeznek, ha úgy tartja kedvük.<br /><br /> - Arra kérem az iraki biztonsági erőket és a világ országainak vezetőit, hogy mentsék ki a családokat az Iszlám Állam markából, a dzsihadisták elnyomása alól – fogalmaz Mahmud. Ha nem szabadítják fel az összes várost, nem semmisítik meg ezt a terrorszervezetet, mindenki azt a szenvedést éli meg, mint a fiam, Amar.<br />
