Több nőt szeretne a volán mögé ültetni az Über. A cég szerint a taxisok férfiak dominálta világát ideje lenne megtörni, de a kritikusok szerint valójában csak több alulfizetett részmunkaidős állás szeretnének létrehozni. A Deauville Női Fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy a megosztáson alapuló gazdaságban, a sharing economy világában hol található meg az egyensúly a profit és a társadalmi felelősség között.<br /><br /> Demokratizálódás, dotkommunizmus, disztópikus- ez csak néhány szó, amivel a sharing economy-t jellemezték. Globális szinten már 15 milliárd eurót termel ez a szektor és 2025-re már elérheti a 335 milliárd eurót is. De mi a helyzet azokkal az ígéretekkel, hogy a világot egy jobb, zöldebb és társadalmilag tudatosabb hellyé teszi?<br />Az okostelefonok elterjedésével kialakult az applikációkra épített sharing economy, de mint minden gyorsan fejlődő iparágban a szabályozás itt is elmaradt. A munkaerőt ugyan rugalmasabbá tette és forradalmi változásokat indított el, de sok bizonytalanságot is szült. Nagy vita alakult ki, hogy vajon mennyire tesz jót hosszútávon, ha sok alulfizetett részmunkaidős állás képződik.<br /><br /> Giana Eckhardt, a Londoni Egyetem marketing professzora szerint általában a nők kapták meg a részmunkaidős állásokat még az olyan hagyományosabb cégeknél is, ahol kevésbé védték a munkavállalókat. Most egy sokkal nagyobb populáció került védtelen helyzetbe, és talán azt is lehet mondani, hogy sok férfinak most szembe kell nézni mindazzal a sérülékenységgel, ami eddig inkább csak nőket érintett. <br /><br /> Ma már mindent lehet sharing economy-ban használni: autókat, bicikliket, játékokat, szerszámokat. Ennek elvileg nagy környezeti haszna kellene legyen, ugyanakkor sokak szerint nem egyértelműen olyan zöld világot von maga után a rendszer, mint amit sokan látni szeretnének benne. <br /><br /> Benita Matofksa, a People Who Share nevű szervezet alapítója szerint vannak már adatok arról, hogy az autómegosztás mivel jár. Ezzel akár 37 százalékkal lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást és tudható, hogy legalább 4.4 ezer milliárd kihasználatlan erőforrás van a világban. Így azt is nagyjából lehet tudni, hogy milyen társadalmi és környezeti hatásokkal járhat ennek a kiaknázása. Az is biztos, hogy ez a szám megmutatja, hogy társadalmi és környezeti felelősséggel is jár ez a potenciál. <br /><br /> A pénzspórolás és a környezetvédelem mellett a sharing economynak más előnyei is vannak. <br />A szociológusok azt vizsgálják, hogy a „megosztás a megosztás kedvéért” elve milyen társadalmi tőkét hoz létre, ami nem mutatkozik meg a GDP-ben. <br /><br /> Juliet Schor, a Boston College szociológia professzora szerint valódi hatása lehet az emberek jólétére, és közben rávilágít egy másik kérdésre is, amit a szociológusok már régóta mondanak, vagyis, hogy a jólét mértéke és a GDP eltér egymástól, ezért jobb mérőszám kellene a jólét vizsgálatára. <br /><br /> Ahogy a sharing economy fejlődik, könnyen azt lehet gondolni, hogy talán a nőknek ebben nagyobb szerep juthat. Clara Gaymard, Women’s Forum
